Most egy angol fic fordítását hoztam. Még régebben nagyon
nagyon megtetszett ez a fic és most lefordítottam. A ficet
venus_aurea és kaorus_beard írta és
itt találhatjátok meg az eredetit:
http://kaorus–beard.livejournal.com/96664.html#cutid1
Cím: A test melege
Author: venus_aurea és kaorus_beard
Páros: KoKame
Fordította: én :)
A test melege
Kame
visszaemlékezett, amikor a téli éjszakák kínszenvedések
voltak számára. Az ágyában feküdt annyi réteg ruhában,
amennyit csak magára tudott aggatni és addig didergett, míg
végre el nem aludt. Ha reggel felébredt, akkor még jobban
vacogott és szorosan összegömbölyödött, miközben a
takarót a feje búbjáig húzta.
A tél a
legrosszabb. Minden éjjel azt kívánta, hogy a tél menjen el
és helyébe jöjjön a meleg tavasz. De a kívánságai nem
tudták elvinni a hideget, ami keresztülszivárgott a ruháin.
Vágyódott valaki után, akivel megoszthatta volna az
éjszakáit, valaki, aki elkergetné tőle a keserves téli
hideget. Gyakran gondolt különösen egy személyre és ez még
fájóbbá tette a vágyódását.
De a
dolgok most másképpen voltak. Amikor Kame dideregni kezdett egy
meleg test húzódott hozzá és kezek kezdték el dörzsölni,
míg fel nem melegedett. Már nem félt a durva hideg téli
estéktől, mert melegebb volt, hiszen nem aludt egyedül. És
reggel, amikor felébredt egy olyan személyt látott maga
mellett, aki többet jelentett számára, mint bárki más és ez
sokkal jobb volt, mint a meleg.
– Fázol? – súgta Koki Kame fülébe. – Úgy éreztem, hogy
reszkettél. – A hálószobában sötét volt, így nem
láthatták a másikat, de érezték egymást és Koki közelebb
húzódott Kamehoz, míg szorosan egymáshoz nem simultak, az
egyik karját a fiatalabb köré fonta, egy kényelmes meleg
ölelésbe.
Kame soha
nem akart visszatérni azokhoz a hideg és magányos estékhez.
Belesimult Koki ölelésébe és elégedetten sóhajtott. –
Most már sokkal jobb.
Koki
lágyan megcsókolta hátul Kame nyakát és a hajába suttogta.
– Ennek örülök.
A múlt
nehéz éjszakáin Kame Kokira gondolt a legtöbbet. Akkor sosem
hitte volna, hogy ők ketten együtt lehetnek, de megtörtént
és az élet csodálatos lett. Koki ismét megcsókolta Kamet,
jó éjszakát suttogott és elcsendesedett.
Kame még
nem tudott elaludni, így ébren feküdt a sötétben.
Gyanította, hogy Koki már alszik, de nem akarta megtörni a
testhelyzetüket, hogy megtudja ezt. Érezte a fiú lágy
lélegzetét a bőrén, a lassú szívverését és testének a
melegét, ami segített melegen tartani az ágyat. Pontosan ez
volt az, ahogyan Kame akarta az éjszakákat.
Mikor
végre elaludt egyszer sem didergett.
|