köszöntő

Üdvözlök minden kedves erre járót a RISING SUN oldalon, mely az ázsiai pop és rock (japán, koreai, tajvani), dorama és film kategóriában írt történetek szentélye.

Kellemes időtöltést kívánok!


figyelmeztetés!

Kedves Olvasó!

Az oldal használatával tudomásul veszed, hogy:

A Rising Sun (rising-sun.hu) oldalon találkozhatsz olyan tartalommal, amely a 2021. évi LXXIX. törvény ("a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek érdekében egyes törvények módosításáról") hatásköre alá tartozik (a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint homoszexualitást jelenít meg),

és elismered, hogy:
18 év feletti vagy és saját felelősségre folytatod az oldal használatát.

Az oldal slash/yaoi, ill. 18-as korhatárú történeteket tartalmaz. Ezen írásokat mindenki csak saját felelősségre olvassa!

Fanfiction = Rajongók által írt kitalált történetek.

Ezen az oldalon jelen esetben együttesekről, zenészekről.
Ezek a történetek fikciók, az írók játszanak a szereplőkkel.
Tudjunk különbséget tenni a valóság és az általuk kreált fiktív világ között.

Megkérek mindenkit, hogy a Rising Sunon olvasható írásokat ennek megfelelően kezelje.

Az oldal tartalmát, bármely részét engedély nélkül felhasználni, más oldalon közzé tenni tilos!
Minden egyes történet a szerző tulajdonában áll, felhasználásukhoz a szerző beleegyezése szükséges.

rising sun

születésnap
Birthday List

Sok boldogságot kívánunk! ^^


évforduló
Birthday List

Gratulálunk!


pályázat


Lezajlott:

2010

» Tavaszébredés

» Páratlan páros

2011

» Valentin-nap

2013

» Valentin-nap


látogatók
Flag Counter

Friss hírek

Olvasható a 38. fejezet:

Nanami Belle - Amilyenek voltunk

2022.03.09.


Ahogy ígértem, már olvasható is 22(!) rövid, egymástól független theGazettE történet:

sz_rami: Reita/Uruha szösszenetek

2022.03.08.



» Korábbi frissítések...


csevegőfal

Minden olyan névvel és névtelenül beírt bejegyzés törlésre kerül, ami sértő, személyeskedő hangnemű.


Random idézet


Idézet küldése

♫♪

Saga kétségbeesetten keresi a tökéletes ajándékot, de néha annak a legnehezebb találni valamit, akit a legjobban szeretünk - mert már olyan sok mindent adtunk így is. Saga is épp így van ezzel, vajon sikerül mégis csak meglepnie Torát?

Ezt a kis rövid történetet ajánlom Cissynek, a kis születésnaposnak! Puszi, Gackt^^


Boldog születésnapot!


Már napok, hetek, hónapok óta keresgélt valami megfelelő után — tulajdonképpen a legutóbbi születésnap óta, amikor szintén ennyit vacillált, hogy végül olyasmit vegyen, aminek Tora még csak nem is örült.

De ebben az évben másként lesz — határozta el Saga magában, majd újult lelkesedéssel vetette be magát a következő üzletbe, ami már a kirakatból azt sejttette, hogy nem itt lel rá álmai ajándékára.

Nos, nem is tévedett olyan sokat, de persze, egy próbát azért megért — kétli, hogy Tora egy rózsaszín bögrét szeretne, rajta egy mosolygó gitárral, ami fölött a szövegbuborékban — ami mellesleg találóan egy szivecskét formáz — az áll még találóbban, hogy „Szeretlek!”. Bah, még hogy ilyen ocsmányságot vegyen, milyen ízléstelen.

Akkor ékszert? Nem, van neki elég. Plüss? Röhej, nem kis tizenéves kislány. Gitárt? Abból is van sok, és nem is fogadná el. Valami szexuális segédeszközt? Kimerítették már ezt a témát is.

Mindenképp valami személyes kell, és eddig mindig sikerült is találnia — de ez alkalommal nem akart neki összejönni, s így egyre idegesebb lett. Talán, ha még csak a hónap elején járna az idő, nem is aggódott volna ennyire, vagy ha még lenne egy hét, vagy csak egy kibaszott nap! De nem.

Aznap estig kellett volna találnia valamit, épp ezért rótta már órák óta a köröket Shibuyában — sikertelenül, persze. A következő ajándékboltba egyre levertebben tért be, kezdte elveszteni a reményt, hogy talál bármit is. Szinte ugyanazokat látta — viccesnek szánt bögre, toll, könyv, ékszer, feliratos zoknik, miniatürizált hangszerek, kis szobrocskák, fura dísztárgyak. Csakhogy egyik sem emlékeztette őt Torára.

Saga lemondóan felsóhajtott, majd eldöntötte, hogy bemegy a következő boltba, aminek T betűvel kezdődik a neve — csak hogy valahogy referáljon Torára, ugye. Még viszonylag örült is neki, hogy a szerencsés véletlennek köszönhetően nem egy fehérnemű üzletbe keveredett, hanem egy italboltba.

- A legjobb bort kérem — fordult egy sóhajtással az eladóhoz, aki kivételes lelkesedéssel kezdte magyarázni melyik évjárat és fajta között mi is a különbség, melyik milyen alkalomhoz illik, de Saga valahol a tizedik fajta között elvesztette a fonalat. — A legjobbat, kérem — szakította félbe a férfit viszonylag udvariasan, majd végül a kiszemelt bort becsomagoltatta, kifizette — tetemes összeget hagyva maga mögött -, és elindult Torához.

Mély sóhajokkal telt az útja, ez az ajándékvásárlás nem neki való, sosem tudja eldönteni, mit vegyen - bezzeg mikor csak véletlenszerűen meglát valamit, és egyből eszébe jut róla valaki, mondjuk Nao, vagy Tora, sokkal egyszerűbb.
Mert akkor nincs nyomás.

És akkor hirtelen, mikor lefékezett a pirosnál, beugrott neki — a tökéletes ajándék, ami biztosan kellemes emlék lesz majd később, és igazán izgalmas lesz az este is, persze.

Sietősen megfordult, és megkereste a legközelebbi olyan üzletet, ahol árulhatnak olyat, ami neki kell. Minden perc fontos volt, hamarosan már bezárnak a boltok, túl sokáig vesződött a keresgéléssel — még az aznapi próbát is kihagyta e miatt!

Fél órával később viszont elégedetten hajtott hazafelé — még épp zárás előtt odaért, és meg tudta venni. Sikerrel járt — a kérdés már csak a terv további része.

Ahogy megérkezett a lakás elé, s kiszállt az autóból, előkapta a telefonját, és tárcsázott.

- Tora, otthon vagy? — kérdezte izgatottan, mire a gitáros csak annyit mondott méltatlankodva, hogy persze, hol máshol lenne. — Ettől féltem — sóhajtotta Saga. — Figyelj, megtennéd, hogy elmész pár percre valahova?

- Mégis hova?

- Mit tudom én, a parkba! — mordult fel Saga türelmetlenül.

- Jól van, jól van, csak nyugi — szólalt meg Tora kedveskedő hangon, ugyanis nagyon is tudta, vagy legalábbis sejtette, mire készül a másik — vagyis hogy milyen alkalomból.
Tora szó nélkül felkapta a kabátját, a mobilját, a cigis dobozát és az öngyújtóját, és percekkel később már lent is volt a közeli parkban, jókedvűen szívogatva a cigarettáját.

Saga, amint meglátta, hogy a másik szavához hűen kijött, már rohant is befelé, hogy minél hamarabb előkészítse a terepet.

A hálóba érve ledobálta a ruháit, a bort az éjjeliszekrényre tette, majd felfeküdt az ágyra, és azon gondolkodott idegesen, hogy mégis hova tegye a masnit — mert hogy azt vett.
Elvégre, mi is lehetne jobb ajándék, mint ő maga? Kicsit talán egomán feltételezés, de hát nem így van?

Már csak egy kérdés maradt tehát — a masni helye.

Először a nyakára kötötte, de belátta, hogy béna — akár egy pudlinak. A következő a dereka volt, de az meg olyan semmilyen volt. Kicsit lejjebb csúsztatta, de a csípőjén még annyira sem mutatott, viszont... viszont ahogy még lejjebb, belátta, hogy esetleg ott lenne a legjobb helye.
De az nem túlzás? Mármint persze, erotikusnak szánja ezt az egészet, de azért eléggé obszcén, hogy a farkára kösse a masnit, főleg úgy, hogy jelenlegi lankadt állapotában elég bénán mutatna rajta egy bokréta.

Akkor nincs mit tenni, egy megoldás maradt...

Míg egyik kezében a szalagot szorongatta, a másikban immáron a farkát, megpróbálta kellőképp merev állapotba hozni ahhoz, hogy egy szép masni kerülhessen rá. Nem volt nehéz dolga, főleg úgy nem, hogy a szülinapos előző esti akciójának emléke is besegített neki benne. Pár perccel később majdnem elvesztve önuralmát „túlerekcionálta” magát, és kis híja volt, hogy az estének lőjenek.

Fel-felszisszenve végül csak magára küzdötte azt a nyavalyás masnit, csakhogy azzal nem számolt, hogy a selyem, ami kissé ráfeszült merevedésére igazán izgató érzés lesz, már-már túlságosan is izgató — bár egy jó pont, hogy mereven tartja férfiasságát.

Nem tudta viszont, hogy most hívja-e fel Torát, hogy jöhet, vagy csak várjon itt, de végül utóbbi mellett döntött — vár. Addig is szépen egy megfelelő pozícióba vágja magát, mint például — ha már erotika, akkor csinálja is jól, ugye — az ajtó felé fordulva az oldalára fekszik, bal könyökével megtámaszkodik, és a jobb lábát kissé felhúzza, hogy jól látszódjon — mert ugye erotika! — a feneke, és így az ánusza is. Igen, Saga szerint ez épp megfelelő póz, ráadásul valószínűleg Tora rendesen meg fogja neki hálálni az ajándékot — neki mindenesetre lennének ötletei.

Végül is alig pár perc várakozás után meghallotta a bejárati ajtó nyitódását majd csukódását, és hirtelenjében izgatott lett. Heves lélegzet, mellkas rengető szívdobogás, és... és az egyre merevebb farka, igen.

- Saga-chan? — hallotta meg Tora kiáltását, mire furcsán rekedtes hangon visszakiáltotta, hogy a hálóban van.
Sűrű lábdobogás, majd nyílt az ajtó, és feltűnt Tora alakja, akinek pillantása bár először Saga arcára esett, hamarosan már egész más területeket simogatott végig tekintetével.

- Mm... Saga-chan, látom, készültél valamivel — jegyezte meg csillogó szemekkel, mire Saga hirtelenjében elkapta pillantását, és szabad kezével elindult férfiassága felé, hogy eltakarja, de Tora még idejében elé lépett, és elkapta a kezét.

- Én csak... - nyelt egy nagyot Saga. — Nem tudtam, mit vegyek, és végül... hát ez... szóval gondoltam... izé, na... hogy miért ne — kezdett el magyarázkodni össze-vissza, miközben Tora keze vágyakozva végigsimított a vállán, teste vonalán, ujjaival végigzongorázva Saga csípőjén, majd felhúzott lábán, s mikor visszafelé elért egy bizonyos pontot kezével, Sagába hirtelen beléforrt a magyarázat, és csak felnyögni volt képes.

- Hidd el, ennél jobb ajándékot nem is adhattál volna — suttogta Saga fülébe, majd finoman végignyalt a basszeros lüktető ütőerén, s végül fogai közé vette a másik alsóajkát.

- Kissé aggódtam, hogy nem fogok kitalálni semmit — jegyezte meg még Saga, de bármi, amit még mondani akart volna, már elnyelte Tora szája, nyelve játéka az övével.

Tora egy hirtelen mozdulattal hanyatt döntötte Sagát az ágyra, és föléje magasodott, bal kezével megkeresve a masnit, s húzott rajta egy finomat, kiváltva a másikból egy kéjes sóhajt.

- Örülök, hogy ezt csak nekem csomagoltad be ilyen szépen — suttogta Saga füléhez hajolva, majd még finoman beleharapott a másik nyakába.

- Boldog születésnapot, Tora! — nyögte Saga, miközben Tora immáron a nyakáról a mellkasa ingerlésére tért át, s még épp eszébe jutott, mielőtt végképp elvesztette volna az eszét a másik kényeztetése nyomán, hogy már tudja, egy év múlva milyen vonalon induljon el, mikor megint ajándékvásárlásra kerülne sor...






Remélem, tetszett nektek, főleg neked Cissy! Mint mondtam, nehezen jött így össze a betegség közepette, de valamit csak sikerült kihoznom belőle.xD Puszi:)

» Vélemény







Template by: Candy Shop | Rising Sun (c) 2022