Rising Sun ~ j-pop/j-rock * visual kei/oshare kei * k-pop/k-rock * tw-pop/tw-rock and dorama fanfiction
figyelmeztetés!
Az oldal slash/yaoi, ill. 18-as korhatárú történeteket tartalmaz. Ezen írásokat mindenki csak saját felelősségre olvassa!

Fanfiction = Rajongók által írt kitalált történetek.

Ezen az oldalon jelen esetben együttesekről, zenészekről.
Ezek a történetek fikciók, az írók játszanak a szereplőkkel.
Tudjunk különbséget tenni a valóság és az általuk kreált fiktív világ között.

Megkérek mindenkit, hogy a Rising Sunon olvasható írásokat ennek megfelelően kezelje.

Az oldal tartalmát, bármely részét engedély nélkül felhasználni, más oldalon közzé tenni tilos!
Minden egyes történet a szerző tulajdonában áll, felhasználásukhoz a szerző beleegyezése szükséges.

rising sun


ajánló


csevegőfal

1. Minden olyan névvel és névtelenül beírt bejegyzés törlésre kerül, ami sértő, személyeskedő hangnemű.
2. A chatbox nem blog!
Ellenkező esetben a hozzászólást törlöm, az íróját pedig bannolom.




születésnap


Sok boldogságot kívánunk! ^^


az oldal őre

évforduló
 Birthday List

Gratulálunk!


pályázat


Lezajlott:

2010

» Tavaszébredés

» Páratlan páros

2011

» Valentin-nap

2013

» Valentin-nap


eseménynaptár

2016



köszöntő


Üdvözlök minden kedves erre járót a RISING SUN oldalon, mely az ázsiai pop és rock (japán, koreai, tajvani), dorama és film kategóriában írt történetek szentélye.

Kellemes időtöltést kívánok!

Ajánlott böngésző: Mozzila Firefox


Az oldal Facebook csoportja:


Random idézet


♫♪


Cím nélkül
Írta: AnkaraFerus (http://archiveofourown.org/works/2194038)
Fordította: Dragon in Pink


Valahogy mindig így végződött.

Dolgozniuk kellett volna. Az egész napra lefoglalták a stúdiót, csak kettejüknek. Dob és gitár. Ritmus és melódia. Az egyik új daluk alapját kellett volna írniuk, nem a dobfelszerelésen kamatyolni.

De mindig ez történt. Natsu hideg, állatias megjelenését Daichi bőrbe és csipkébe bújva megsemmisítette.

Daichi Natsu ölében ült, térdei közé szorítva a csípőjét, hátát az állótamra döntve. Már most ki volt melegedve, és izgett-mozgott, ahogy Natsu durva ujjai kigombolták az ingét, miközben ujjpercei a frissen felfedett bőrt súrolták. Megállt, amikor elérte a derekát, és hagyta, hogy a selyeming szétnyíljon. Daichi remegett hűvös tekintetét látva, és felemelte a csípőjét, hogy továbbhaladásra ösztökélje a másikat. Csak nyöszörgött, amikor ehelyett Natsu kezei megindultak felfelé, és a férfi Daichi hasához érintette a tenyerét, végigsimítva hasizma vonalán, a bordáin, a mellkasán.

A gitáros háta megfeszült, a dobok megremegtek, és Natsu ujjai elértek egy kemény, rózsaszín bimbót és jól megszorították azt. Daichi apró, kéjes nyögése elérte a mikrofont, és felerősödött a headtseten át, egyenesen a farkát célozva meg. Felmordult, amikor megérezte nadrágja fájdalmas szűkülését. Forrt a vére, és elkeseredett, szinte bosszús volt, hogy Daichi ilyen hatással tud lenni rá, ezért keményen egymáshoz rántotta a csípőjüket, nyögésre késztetve a másikat.

Daichi hosszú, bőrbe bújtatott lábait a csípője köré fűzte, ahogy a dobos félig felette állt, teljesen ráfektetve őt a dobfelszerelésre. Daichi ujjai a csípőjére simultak, miközben ő a nyakát fedő puha bőrt szívogatta. Közelebb húzta az egyik mikrofont, amíg mindkettejük füle meg nem telt szaggatott légzésük, felerősített sóhajaik és nyögéseik hangjával, vad dobolásra bírva ezzel szívük ritmusát.

Mindig így végződött. Natsu forró nyomot hagyott Daichi mellkasán, míg az az övével vacakolt. Szaggatott ritmusra szerezték saját szimfóniájukat. Ahogy a nadrágjába csúsztatta a kezét, Natsut forrón, keményen, érintésre vágyva találta. Nyögött és vonaglott, ahogy Daichi lassan, ingerlően végighúzta hüvelykujját férfiassága tetején, melytől egész teste feszültséggel és elektromossággal telt meg. Az egyik ujja elindult Daichi állán felfelé, majd megállt az ajkainál, végül pedig közéjük furakodott, Daichi pedig éhesen szopogatta, azonos ritmusban saját kezének simogatásával.

Natsu megborzongott és próbálta magát megfékezni kissé. Daichi lusta, vágytól teli szeme. Festett vörös ajkai, ahogy megszínezik az ujjait. Rögtön el tudott volna élvezni. De helyette belerúgott az állótamba és visszatolta azt, Daichit egyedül, nyöszörögve, apró zúzódásokkal teli mellkassal, széttárt lábakkal, arcába hulló nyirkos hajjal hagyva. Még ez is majdnem több volt, mint amit el tudott viselni, és állatias hördüléssel elkapta Daichi nadrágjának övét és durván lerántotta.

Mindig így végződött. Az erős, erőteljes Natsu térden állva. Daichi szépségének rabszolgájaként. Végigfuttatta nyelvét combja belső felén, mire a másik megremegett. Nedves ujjait a csípője felé csúsztatta, majd mögé, simogatva és próbálgatva az érzékeny izmokat, amíg ki nem tárultak, behatolásért könyörögve.

Ahogy Natsu a szájával és az ujjaival egyszerre kényeztette, Daichi felsikoltott és előretolta a csípőjét. Egyik keze Natsu hajába markolt, a másik kiszámíthatatlan ütemben csapódott a mellette lévő dobhoz, ahogy vonaglott. Natsu elégedetten felmordult, ahogy Daichi kiáltozni és könyörögni kezdett. Sarka Natsu vállába feszült, ahogy a férfi egyre mélyebbre hatolt, torkát szélesre tárva, hogy teljes egészében befogadja, miközben ujjai tovább simogatták.

Felpillantott, és figyelte, ahogy Daichi teljesen elveszik a mámorban. Izzadtan, nyögdécselve, csak a test nyelvén beszélve. Újból elszakította magát a másik testétől és felállt, fölé hajolt, figyelte, ahogy a teste rázkódik, az ujjai rángnak, a csípője felé feszül. Egy majdnem kegyetlen mosollyal letolta a nadrágját, szorosan megfogta Daichi csípőjét, és durván beléhatolt.

Mindkét férfi egyszerre kiáltott fel, ahogy Natsu teljesen belemélyedt. Daichi izmai körbevonták, a teste rázkódott és csak nyögdécselni tudott. Daichi az ingénél fogva megragadta Natsut, magához húzta, és fogaival elkapta az ajkát. Mintha valami néma jelzést kaptak volna, Daichi előre lökte a csípőjét, míg Natsu rövid, rugószerű mozdulatokba kezdett. Már most küzdött, vicsorogva, remegő combokkal, közel a csúcshoz, de nem akart a végére érni. A cintányérok összeütődtek, ahogy kilendültek a helyükről. A dobok pufogtak és zörögtek. Egy egész hangzavarban keféltek.

Mindig így végződött. A szextől bűzlő stúdióban az élvezet úgy tört ki belőlük, mint egy gejzír. Gőzszerű, forró lélegzet az izzadtság hűtötte bőrön. Natsu, ahogy felhúzta a nadrágját és végleg elszakad Daichitól, egyetlen utolsó, hosszú pillantással végigmérte a másik zilált testét, melyről ő tehetett, majd odavetett neki egy törülközőt és hátat fordított. Lassan mozgott, mint egy futó a maraton után. Megnyomott egy gombot az egyik berendezésen, mire az kidobott egy CD-t, amit aztán a zsebébe csúsztatott.

– Natsu…? – lihegte Daichi, ahogy felkönyökölt.
– Lejárt az időnk – mondta nyersen, az órára mutatva. Ujjait átfuttatta a haján és egyik lábáról a másikra helyezte a súlyát: kényelmetlenül érezte magát a hirtelen csendben. Aztán megfordult és eltűnt az ajtó mögött.

Valahogy mindig így végződött







Template by: Candy Shop | Rising Sun (c) 2016