köszöntő

Üdvözlök minden kedves erre járót a RISING SUN oldalon, mely az ázsiai pop és rock (japán, koreai, tajvani), dorama és film kategóriában írt történetek szentélye.

Kellemes időtöltést kívánok!


figyelmeztetés!

Kedves Olvasó!

Az oldal használatával tudomásul veszed, hogy:

A Rising Sun (rising-sun.hu) oldalon találkozhatsz olyan tartalommal, amely a 2021. évi LXXIX. törvény ("a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek érdekében egyes törvények módosításáról") hatásköre alá tartozik (a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint homoszexualitást jelenít meg),

és elismered, hogy:
18 év feletti vagy és saját felelősségre folytatod az oldal használatát.

Az oldal slash/yaoi, ill. 18-as korhatárú történeteket tartalmaz. Ezen írásokat mindenki csak saját felelősségre olvassa!

Fanfiction = Rajongók által írt kitalált történetek.

Ezen az oldalon jelen esetben együttesekről, zenészekről.
Ezek a történetek fikciók, az írók játszanak a szereplőkkel.
Tudjunk különbséget tenni a valóság és az általuk kreált fiktív világ között.

Megkérek mindenkit, hogy a Rising Sunon olvasható írásokat ennek megfelelően kezelje.

Az oldal tartalmát, bármely részét engedély nélkül felhasználni, más oldalon közzé tenni tilos!
Minden egyes történet a szerző tulajdonában áll, felhasználásukhoz a szerző beleegyezése szükséges.

rising sun

születésnap
Birthday List

Sok boldogságot kívánunk! ^^


évforduló
Birthday List

Gratulálunk!


pályázat


Lezajlott:

2010

» Tavaszébredés

» Páratlan páros

2011

» Valentin-nap

2013

» Valentin-nap


látogatók
Flag Counter

Friss hírek

Olvasható a 38. fejezet:

Nanami Belle - Amilyenek voltunk

2022.03.09.


Ahogy ígértem, már olvasható is 22(!) rövid, egymástól független theGazettE történet:

sz_rami: Reita/Uruha szösszenetek

2022.03.08.



» Korábbi frissítések...


csevegőfal

Minden olyan névvel és névtelenül beírt bejegyzés törlésre kerül, ami sértő, személyeskedő hangnemű.


Random idézet


Idézet küldése

♫♪
Névtelen Normál lap

Húsvéti meglepetés

Csendesen osont be a sötétbe burkolt szobába. Kezében szorosan fogta a szódásüveget, arcán komoly kifejezés ült. Haja kócosan meredt mindenfelé, pizsamája súrolta a földet. Az ágy mellett állva nézte társa békés arcát és pár pillanatig elbizonytalanodott. Lelki szemei előtt már szinte látni vélte saját magát ördög képében megjelenni. Ám ekkor a másik oldalon az angyal énje is megjelent. Hosszú percekig vitatkozott magával, jobbik énje próbálta meggyőzni, hogy nem jó ötlet és inkább csak nézze Kame békésen alvó arcát. Ám gonoszabbik énje legyőzte, és mielőtt maga Jin is észrevette volna Kaméra fogta a szódásszifon végét és elindította a hideg vizes ébresztőt. A víz beterített mindent, de legfőképp a fiatalabb fiú arcát és testét. Kame egy hangos sikoly kíséretében pattant ki az ágyból fogalma se volt róla mi történt. Egyik percben még békésen sétálgat egy virágokkal teli réten Pucuka kezét fogva, amikor rászakad egy nagy adag víz. Ahogy magához tért haragosan bámult Jinre, aki a hasát fogta a nevetéstől.

– Akanishi Jin remélem tudod, hogy most nagyon nagy bajban vagy — mondta vacogva a fiatalabb és mindenféle előzmény nélkül magára hagyta Jint.

– Mouu Kazu–chan… – udvarolt Jin a fürdőajtónak, ami pár perccel ezelőtt csapódott be az orra előtt. De ez sem használt. Kame, mint egy feldúlt fúria viharzott ki a fürdőből, immár száraz ruhában. Átnézett Jinen és úgy indult el a konyhába, hogy reggelit készítsen magának.

Hogy a fenébe jutott Jinnek ilyen az eszébe? Ő nem egy lány, hogy lelocsolják húsvét hajnalon. Különben is Jin honnan ismeri ezt a szokást? Japánban még csak nem is ünneplik! Kame egyre jobban belelovalta magát a dühébe és nem vette észre, hogy társa kijött a szobájából. Összerezzent és elejtette a szelet hagymát, ahogy Jin hátulról átölelte.

– Úgy sem tudsz rám haragudni… – énekelte a másik fülébe az idősebb fiú. Ám talán most az egyszer nem lesz igaza. Kame kibújt Jin öleléséből és a nappaliba telepedve úgy tett, mintha Jin nem lett volna nála.

A fiatalabb fiú furcsállta kicsit, mikor a másik előző este beállított hosszá, hogy ő bizony nála alszik. Nem csinált belőle nagy ügyet, Jin mindig is váratlanul jelent meg nála, de ha őszinte akart lenni nem bánta. Szerette a másik mindig mosolygós arcát, összevissza álló tincseit, szerette a tudatot, hogy nincs egyedül. Ő is tudta, hogy nem fog sokáig haragudni Jinre, de azért a másik jó, ha kicsit bűnhődik. Jin nyáladzva nézte, ahogy Kame ette a szendvicsét. Egyik fele már megbánta, hogy leöntötte a másikat, ám a másik még mindig elégedett volt magával. Ennek ellenére nem szerette, ha a fiatalabb fiú haragudott rá. Boci szemekkel nézte Kamét és még a hasa is korgott párat. Hiába. A másik haragudott rá és Jinnek már volt szerencséje (vagy szerencsétlensége) találkozni vele ilyenkor.
Idegesen követte Kamét egészen a próbatermükig, de hiába próbált meg beszélni vele, vagy csak megölelni, a másik mindig kitért előle. Két dolog lett volna, amit még elmondhatna a másiknak. Egyszer, hogy bocsásson meg neki, de túl makacs volt ahhoz, hogy valaha is bocsánatot kérjen. A másik, hogy elmondja, mit érez, de maga is tudta, hogy ezt nem szabad elmondani a másiknak.

A nap eseménytelenül zajlott, ahányszor csak próbált beszélni a fiatalabbal, az mindig kikerülte, vagy úgy tett mintha meg se hallaná. Jin a nap végére kétségbeesetten ment oda Uedához és ült le mellé a hosszú, fehér kanapéra. Nem szólt hozzá csak nagy szemekkel nézett rá.

– Mit akarsz baka? – nézett rá végül megenyhülve a másik.

– Kame haragszik rám…. – mondta lebiggyesztett ajkakkal.

– Talán nem volt jó ötlet leönteni nem gondolod? Te is tudod, mit kell mondanod, hogy megbocsásson — Ueda mosolyogva állt fel és ment ki a teremből.

Pár percig csendesen nézett utána, majd ő is felállt és Kame lakása felé vette az irányt. Hiába volt makacs, hiába utálta, ha veszített a ki nem mondott játékban Kame ellen, nem volt képes elviselni, hogy a másik átnéz rajta. Könnyed barátságukból Jin egyszer csak arra ébredt, hogy máshogy néz Kaméra, hogy szüksége van rá maga mellett. Fogalma sem volt mikor változatok meg az érzései, de már nem tehetett semmit ellenük. Kopogott Kame ajtaján és várt, remélte, hogy a másik beengedi őt. Pár perc múlva — és jó néhány kopogás után – Kame hajlandó volt ajtót nyitni. Meleg, szőrös köntösben volt és mérgesen nézte Jint. Az idősebb meg sem várta, hogy beinvitálják, beljebb tolta Kamét és belépett a lakásba. Percekig csak néztek egymásra, Jin próbálta valahogy szavakba önteni mindazt, amit el akart mondani a másiknak. Nemcsak azt, hogy sajnálja, hanem azt is, ami már régóta a szívében volt. Valami megfoghatatlan erő vibrált a levegőben és Jin ennél a pontnál adta fel. El akarta mondani a másiknak, hogy szereti, és hogy fontos neki. Joga volt tudni, még akkor is, ha ezek után minden más lesz. Felnézett rá, de arra, ami fogadta nem számított. Kame mosolyogva nézett rá, talán kicsit olyan volt, mintha kinevetné a másik zavarát.

– Én…– kezdte volna Jin, de nem tudta folytatni. Kame közelebb lépett hozzá és gyengéden ajkait az övének nyomta. Nem volt igazi csók, ajkai csak éppen érintették a másikét, mégis úgy érezte, mintha forró lenne az ajka ahol a másik hozzáért. Elképedve bámult a fiatalabb pirult arcára.

– Tudom Jin…. ezt is… és mást is… – közelebb hajolt hozzá és lábujjhegyre állva a másik fülébe suttogott. – Én is szeretlek baka….

» Vélemény







Template by: Candy Shop | Rising Sun (c) 2022