köszöntő

Üdvözlök minden kedves erre járót a RISING SUN oldalon, mely az ázsiai pop és rock (japán, koreai, tajvani), dorama és film kategóriában írt történetek szentélye.

Kellemes időtöltést kívánok!


figyelmeztetés!

Kedves Olvasó!

Az oldal használatával tudomásul veszed, hogy:

A Rising Sun (rising-sun.hu) oldalon találkozhatsz olyan tartalommal, amely a 2021. évi LXXIX. törvény ("a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek érdekében egyes törvények módosításáról") hatásköre alá tartozik (a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint homoszexualitást jelenít meg),

és elismered, hogy:
18 év feletti vagy és saját felelősségre folytatod az oldal használatát.

Az oldal slash/yaoi, ill. 18-as korhatárú történeteket tartalmaz. Ezen írásokat mindenki csak saját felelősségre olvassa!

Fanfiction = Rajongók által írt kitalált történetek.

Ezen az oldalon jelen esetben együttesekről, zenészekről.
Ezek a történetek fikciók, az írók játszanak a szereplőkkel.
Tudjunk különbséget tenni a valóság és az általuk kreált fiktív világ között.

Megkérek mindenkit, hogy a Rising Sunon olvasható írásokat ennek megfelelően kezelje.

Az oldal tartalmát, bármely részét engedély nélkül felhasználni, más oldalon közzé tenni tilos!
Minden egyes történet a szerző tulajdonában áll, felhasználásukhoz a szerző beleegyezése szükséges.

rising sun

születésnap
Birthday List

Sok boldogságot kívánunk! ^^


évforduló
Birthday List

Gratulálunk!


pályázat


Lezajlott:

2010

» Tavaszébredés

» Páratlan páros

2011

» Valentin-nap

2013

» Valentin-nap


látogatók
Flag Counter

Friss hírek

Olvasható a 38. fejezet:

Nanami Belle - Amilyenek voltunk

2022.03.09.


Ahogy ígértem, már olvasható is 22(!) rövid, egymástól független theGazettE történet:

sz_rami: Reita/Uruha szösszenetek

2022.03.08.



» Korábbi frissítések...


csevegőfal

Minden olyan névvel és névtelenül beírt bejegyzés törlésre kerül, ami sértő, személyeskedő hangnemű.


Random idézet


Idézet küldése

♫♪

Páros: Reita × Aoi
Korhatár: 12?
Keletkezés: 2009.10.18.
Megjegyzés: Az anyós megérkezik. ^^ Reggeli fic.
Reita POV

Yuu anyja egy kedves, odaadó, ragaszkodó, önfejű és kemény nő. Szereti, ha a környezetében minden úgy történik, ahogy ő eltervezte. Reálisan gondolkodik, minden helyzetet a legjobb módon tudja kezelni. Most mégis... mégis félek...
Tegnap furcsamód, a szokásosnál több törődést, hízelgést kaptam itthon. Hirtelen azt hittem, hogy egy elfelejtett születésnap, vagy évforduló áldozata vagyok. De aztán kiderült, hogy nem csal a memóriám, nincs ünnepnap. Mikor rákérdeztem, azt kívántam, bárcsak azt válaszolná, hogy mégis elfelejtettem az évfordulónkat, vagy valami hasonló dolog.
- Holnap, anya ide jön. — csókol meztelen mellkasomra. Szemeim tágra nyílnak, kezeim abba hagyják finom bőrének cirógatását a hátán. Lesokkolt a hír. - Szeretném, ha itt lennél velünk. Nem lesz sokáig, csak egy délutánra marad. — Újabb csókok a mellkasomon, én pedig, csak tátogni tudok hirtelen, aztán minden erőmet összeszedve arcát kezeim közé veszem, és arra kényszerítem, hogy rám nézzen. Mosolya még inkább megerősíti azt a gondolatom - tudta, hogy meghátrálnék, ha bejelenti, ezért volt az egész napos puhítás.
- Nem gondolhatod komolyan. Nem hinném, hogy örülne neki, ha a lakásba érve, mindenből kettőt találna, aztán rákérdezve kiderülne, hogy egy férfival élsz, ráadásul velem. — szinte úgy hisztizek lassan, mint egy lány.
- Nyugalom, nem fogom neki csak úgy bejelenteni. Ha nem akarod, hogy rájöjjön, viselkedj természetesen, mintha csak átjöttél volna hozzám.
- És a cuccaim? Azt hogy magyarázod meg?
- Ami látható helyen van, azt elpakoljuk. Ne aggódj, minden rendben lesz — mosolyogva nyom egy csókot számra is, majd elhelyezkedik rajtam, s pár perc elteltével már alszik is. Megsemmisülve fekszem alatta, hajnali háromig küszködve az álommal, ami lassan engem is utolér.
Most pedig itt ülök, azzal a nővel szemben, akitől talán a világon, a legjobban félek. Kedvesen elcseverésznek, majd mosolygó arcát felém fordítja. Ugyanolyan a mosolyuk.
- Rég láttalak, Akira. Megtisztelve érzem magam, hogy a kendőd nélkül jelentél meg előttem. Egészen helyes vagy nélküle.
- Anya, ne hozd zavarba — vág kuncogva szavamba Yuu.
- Ugyan. Köszönöm a bókot. — A teámért nyúlok, hogy lassan kortyolgathassam, miközben ők beszélgetnek.
- Mond csak fiacskám. Mikor lesz már valakid? Nem élhetsz életed végéig egyedül. — A kérdésre, szinte torkomon akad a tea. Igyekszem, nem hangosan köhögni.
- Majd eljön annak is az ideje. — Hangja sejtelmes, szinte már azt mondanám, hogy célozni akar valamire. Egy apróbb sóhajt hallatok. Nem lesz ez így jó.
- Te tudod. De ne legyen késő. — Aggódó arccal dorgálja meg kicsit fiát, akinek mosolya letörölhetetlen képéről. - Merre találom a mosdót?
- Gyere, megmutatom — áll fel és indul el a helyiség felé, anyja társaságában.
Egyedül maradva, csak azon tudok gondolkodni, hogy ha így folytatja, akkor biztosan rá fog jönni. Amit szerintem semelyikünk sem köszönne meg.
Yuu, otthagyva édesanyját, hamar visszajön. Leül mellém, majd egy pillanat múlva azt érzem,  hogy ajkai az enyéimmel játszanak. A rövid, játékos csók után, egy elégedett arckifejezéssel dől hátra. Hitetlenkedve nézek rá.
- Ha most jött volna ki, akkor mit teszünk?! — ahogy ezt kimondom, hallom a fürdőajtó nyitódását, így már nem is kapok választ.
Az asszony kissé furán méregetve minket, leül az előbbi helyre. Rosszat sejtek. Nem mond semmit, ahogy mi sem. Egy éles hang kíséretében ér földet, a néhány pillanattal ezelőtt még Aoi kezében lévő teás csésze. Tartalma a földön terül szét, maga a csésze pedig, nagyobb darabokban tanyázik a citromos tea cseppjeiben.
- Rei, hoznál egy törlőt a fürdőből? Addig én felszedem a csésze darabjait.
- Máris. — Gyorsan felállok és a fürdőbe megyek. Keresem a rongyokat, amiket ilyen esetekben használunk, de nem találom a helyükön. Kis keresgélés után a törölközők mellett találom meg, amit furcsállok, hiszen a mosdó alatti polcon lenne a helyük. Felegyenesedve két dologgal találom szemben magam. Az egyik egy orrkendő, a másik pedig két fogkefe, egy helyett. Visszaérve a nő mosolyogva pillant végig rajtam, miközben Yuu, kis pírral az arcán szedegeti össze a porcelán darabokat. Leguggolok mellé, és szótlanul kezdem törölgetni a ronggyal a teát. A konyhába megyünk, a nappaliban hagyva anyját.
- Otthagytad a fogkefémet és az orrkendőmet a fürdőben.
- Tudom — vigyorogva fordul felém, mikor eltüntette a csésze maradványait.
- Direkt csináltad.
- Azt mondta örül, ha boldog vagyok.
- És mellettem az vagy? — cinkos mosollyal vonom magamhoz.
- Az nem kifejezés — suttogja számra mielőtt az a kis távolság is eltűnne köztünk.
Még egy órán keresztül beszélgetünk hárman. Semmi jelét nem mutatja annak az édesanyja, hogy zavarná kettőnk kapcsolata. Bejelenti, hogy menni készül. Kikísérjük az ajtóig. Yuutól hosszasan búcsúzik. Megöleli, egy jó anyához híven megszorongatja és ellátja jó kívánságokkal.
- Akira. Nálad van az egyik legértékesebb dolgom, ami valaha is volt. Vigyázz rá — hangja kissé dorgáló, mégis úgy érzem, mintha nekem is csak egy anyai jó tanácsot adott volna.
- Meg lesz, asszonyom — meghajolok előtte. Újra szemébe nézve hálásan megszólalok. - Köszönöm. — Érti mire céloztam, míg Yuu csak furcsán méreget.
Amint az ajtón kilép, újra egy merénylet áldozatának érzem magam. Telt ajkak simulnak nyakamra, érdes ujjak simogatnak pólóm alatt.
- Mond csak. Mit köszöntél meg neki? — végignyal nyakamon, én pedig megint rávehető vagyok mindenre, amit csak akar.
- Téged — sóhajtom megadóan.

» Vélemény







Template by: Candy Shop | Rising Sun (c) 2022