Reggelire fogkrém (BaekRen)
Ren pov.
Már lezuhanyoztam, magam köré tekert rózsaszín fürdőlepedőben
a tükör elé lépek. Igyekeznem kellene, mert forgatásra
megyünk, és a fürdőszobában mindig nagy a zsufi, így a
reggeli készülődés idején. Az előbb Minhyun sürgetett a
fogmosással, most Aronnal kell megverekednem a mosdóért.
Általában kiharcolom, ami kell nekem, de most nincs kedvem
vitatkozni, átengedem a terepet.
Mikor végre sikerül a mosdót kisajátítanom, és magam is
megmoshatom a fogam, akkor lép be Baekho. Felnézek, fogkefével
a számban harcra készen bámulom a tükörképét. Személye
mindig kiváltja belőlem a küzdeni akarást. Talán azért,
mert folyton mosolyog, azt sugallva a külvilág felé, hogy ő
bizony remekül érzi magát a bőrében. Csak én tudom, hogy ez
nem így van. Hallottam már éjjel sírni.
Baekho nem szól semmit, csak közelebb lép, és miközben a
tekintete a tükörben izzani kezd, hozzám simul.
- Baek...
- Csss! Meghallják a többiek! — fojtja belém a
tiltakozásom.
Keze lassan siklik végig a karjaimon, hogy aztán a csípőmön
előrecsúsztatva, a törölközőmmel kezdjen el babrálni.
Kiköpöm a számban maradt fogkrémet, és hirtelen fordulok meg
a tengelyem körül. Megmozdulásom következményeként, Baekho
kezében marad a törölközőm, mire bennem kezd felmenni a
pumpa.
- El fogunk késni! — hadonászok az orra előtt a fogkefémmel,
miközben nagyon is tudatában vagyok meztelenségemnek. Tudom,
hogy tetszem neki, de nem tudom, hogy mennyire.
Hát most megtudom. Hirtelen kilép oldalra és elfordítja a
reteszt az ajtón, majd magához rántva szorosan átölel.
Közvetlen testközelből érezhetem, hogy nagyon, de nagyon
tetszem neki.
- Fogkrémes a szád — morogja, és mielőtt bármit is
reagálhatnék a számra mar.
Baekho pov.
Érzem a fogkrém erős mentolos ízét Ren puha ajkain.
Nyelvemet beljebb tolom a fogai közé, ahol még erősebb az
íz. Hirtelen mélyeszti a fogait a nyelvembe. Felszisszenek, de
nem engedek. Ren szereti, ha körülötte forog minden, ha ő határozhatja
meg a dolgok menetét, de itt és most én diktálok.
Lassan indítom a kezem simogatásra a testén, és érzem, egyre
fogy az ellenállása, miközben a vágya ezzel egyenes arányban
nő. Csak egy kicsi kell még, és teljesen megadja magát nekem,
de ekkor JR sürgető hangja hangzik fel, ideges kopogás
kíséretében.
- Az isten szerelmére igyekezzetek már! Megint rátok kell
várni! Esküszöm, itt hagylak benneteket, és jöhettek a
tetthelyre, ahogy akartok!
A szavak idegen anyagként hatolnak közénk, és hideg
közönnyel választják szét a szenvedélytől egymáshoz
préselődött testünk.
Ren eltolva magát tőlem, kissé hátrébb lép, és szapora
pislogással igyekszik vágytól párás szemeibe a hétköznapok
közömbösségét visszavarázsolni. Ajkai duzzadtak a
csókomtól, nem tudom levenni a szemem róla.
Ren pov.
Baekho dominanciára törő mozdulatai engem mindinkább arra
ösztökélnek, hogy adjam meg magam neki. Ajka a számon, kezei
a testemen gerjesztenek forróságot. Már nem bánom, hogy
leesett rólam a törölköző, melegem van. Csak egy kicsi kell
még, és azt tehet velem, amit akar.
JR kintről felhangzó éles hangja rángat vissza a valóságba.
Szapora pislogással igyekszem visszanyerni az önuralmam, de
Baekho számra tapadt tekintete nem hagy nyugodni.
- Mi van, még mindig fogkrémes a szám? — kérdezem kissé
rekedten.
- Nem, már nem — emeli a kezét az arcomhoz. — Ezentúl,
minden reggel így kérem a fogkrémet! A szádról tálalva —
tűnik fel az arcán az ismerős mosoly.
- Idióta! Használd a saját fogkrémedet! — ütök ököllel
a karjába, de tudom, hogy fel sem veszi. Gyors mozdulattal
rántom magam köré a törölközőm, és az ajtót feltépve
kiviharzok a fürdőszobából.
Hátam mögött hallom Baekho harsány nevetését.
* * *
Szerző megjegyzése: Néhány, véleményt tükröző
sornak igazán örülnék! Köszönöm!
» Vélemény
|