köszöntő

Üdvözlök minden kedves erre járót a RISING SUN oldalon, mely az ázsiai pop és rock (japán, koreai, tajvani), dorama és film kategóriában írt történetek szentélye.

Kellemes időtöltést kívánok!


figyelmeztetés!

Kedves Olvasó!

Az oldal használatával tudomásul veszed, hogy:

A Rising Sun (rising-sun.hu) oldalon találkozhatsz olyan tartalommal, amely a 2021. évi LXXIX. törvény ("a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek érdekében egyes törvények módosításáról") hatásköre alá tartozik (a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint homoszexualitást jelenít meg),

és elismered, hogy:
18 év feletti vagy és saját felelősségre folytatod az oldal használatát.

Az oldal slash/yaoi, ill. 18-as korhatárú történeteket tartalmaz. Ezen írásokat mindenki csak saját felelősségre olvassa!

Fanfiction = Rajongók által írt kitalált történetek.

Ezen az oldalon jelen esetben együttesekről, zenészekről.
Ezek a történetek fikciók, az írók játszanak a szereplőkkel.
Tudjunk különbséget tenni a valóság és az általuk kreált fiktív világ között.

Megkérek mindenkit, hogy a Rising Sunon olvasható írásokat ennek megfelelően kezelje.

Az oldal tartalmát, bármely részét engedély nélkül felhasználni, más oldalon közzé tenni tilos!
Minden egyes történet a szerző tulajdonában áll, felhasználásukhoz a szerző beleegyezése szükséges.

rising sun

születésnap
Birthday List

Sok boldogságot kívánunk! ^^


évforduló
Birthday List

Gratulálunk!


pályázat


Lezajlott:

2010

» Tavaszébredés

» Páratlan páros

2011

» Valentin-nap

2013

» Valentin-nap


látogatók
Flag Counter

Friss hírek

Olvasható a 38. fejezet:

Nanami Belle - Amilyenek voltunk

2022.03.09.


Ahogy ígértem, már olvasható is 22(!) rövid, egymástól független theGazettE történet:

sz_rami: Reita/Uruha szösszenetek

2022.03.08.



» Korábbi frissítések...


csevegőfal

Minden olyan névvel és névtelenül beírt bejegyzés törlésre kerül, ami sértő, személyeskedő hangnemű.


Random idézet


Idézet küldése

♫♪

Gyilkosság.
Valaki mindig látja a történteket. Valaki mindig szemtanúvá válik.
De hogyan deríthetné ki a rendőrség ilyen esetben, hogy ki látta pontosan az elkövetőt, ha a KAT-TUN-ról van szó? Természetesen ki kell kérdezni az összes tagot...
A Kamenashi fanoktól ismételten bocsánat...



Tanú(k)

- Mi a neve?
- Koki.
- Csak így egyszerűen?
- Van aki istennek hív, de az általában alattam nyögi ezt, buzgómócsing.
- Beszéljen nekünk arról, hogy mi történt.
- Semmi különös, mondtam már. Mellesleg dumálhatna a képembe. Beszari.
- Akkor fejtse ki, mi volt az a semmi különös. Egy ember meghalt. Maguk közül tette valaki? Kamenashi?
- Az istenért, dehogy! Kame nem olyan. Kame túlzottan vigyázna. Ő amúgy se jár ki olyan sokat, hogy megtehesse. Még egy ilyen kérdés, és magukra uszítom Uedát!
- Ki az az Ueda?
- Ő a vezetőnk.
- Talán ő volt ott?
- Nem, nem hinném... Más volt ott, Ueda csak később ment oda, hogy megvédjen minket.
- Koki-san, mesélje el, hogy mi történt.
- Nem tudom! Én nem voltam ott.
- Akkor hol volt?
- Pontosan tudják, nem igaz? Hagyjanak már végre békén, elegem van ebből az egészből! Idegesítő, okoskodó szarzsákok.
- Koki-san, kényes helyzetben vannak, mint... szemtanúk. Csak a segítségét kérjük.
- Nem tudom! Nem voltam ott, felfogná végre?!

- Miért idegesítették fel Kokit?
- Neve?
- Maru.
- Tudja, hogy mi történt múlt éjszaka?
- Nézzék, biztos vagyok benne, hogy ezt meg tudjuk beszélni békésebb körülmények között is. Semmi szükség a bilincsre.
- Kérem, válaszoljon a kérdésre.
- Ha válaszolok, én is kérhetek valamit, igaz?
- Mi lenne az?
- Tudom mi történt múlt éjszaka. Leszedné a bilincset?
- Sajnos nem tehetem Maru-san. Beszéljen a múlt éjszakáról.
- Nos... Én a sötétben voltam, de valaki vezetett, és mellette sütötték el a fegyvert. Én jövök, ugye? Kétszer méghozzá.
- Csak egyszer.
- Ne legyen már ilyen. Segítsen nekem és én is segítek magának. Beszélhetek mondjuk arról, hogy ki vezetett.
- Ki vezetett?
- Vegye le a bilincset.
- Nem tehetem. Maga lehetséges gyanúsított.
- De nem én vezettem!
- Nem tudhatjuk, hogy nem hazudik-e.
- Esküszöm, hogy...
- Ki vezetett?
- Vegye le a bilincset!
- Nyugodjon meg...
- VEGYE LE!

- Szörnyen viselkednek velünk. Nem vagyunk bűnözők.
- A teljes neve?
- Junno.
- Tudja miért vannak itt?
- Tudom. Sokat kell dolgozzak mostanában, alig van időm pihenni... Kamenashi nem tesz már semmit.
- Kamenashi... Beszélne nekünk róla?
- Ő... tökéletesen el van telve önmagával. Elégedett, és figyelembe sem vesz minket. Kétségbeesett, és jól hazudik.
- Ő hol van most?
- Alszik. Mindig alszik. Úgy egyszerűbb.
- Neki vagy maguknak?
- Is-is.
- Emlékszik a múlt éjszakára?
- Egyikünknek sincsen semmi köze hozzá. Senki sem tenne ilyesmit a csapatból.
- Biztos benne? Mi van... Uedával?
- Honnan...
- Ő volt itt, mikor behozták magukat és Koki megemlítette. Ő védi meg magukat?
- Igen, ez így van. Ueda ő... Tényleg egy jó vezető.
- Hogyan védelmezi magukat?
- Tudja, ő igazán erős. Bokszol. Képes megvédeni minket.
- Szóval ő agresszív?
- Nem, dehogy! Ő csak... Meg akar védeni minket. Tudja, régebben sokat bántottak minket, és mindig ő viselte el a fájdalmát a csapatnak. Ueda nagyon érzékeny. Aztán megelégelte, hogy bárki szabadon azt tehet bármelyikünkkel, amit csak akar, és megtanult bokszolni.
- Szóval bosszút akart?
- Nem, ne feltételezze ezt! Ueda túl jó az ilyesmihez. Ő csak meg akart minket védeni. Minket, meg Jin családját.
- Jin... Ő is csapattag?
- Igen.
- Szóval... Neki van családja?
- Igen. Jin imádja a gyerekeket. Kellett neki a család. Megszerette Koki egyik barátnőjét és feleségül vette.
- Hány gyermekük van?
- Három, és áprilisra van kiírva a negyedik.
- Szóval Ueda őket is megvédi.
- Pontosan.
- És Koki? Beszélne róla?
- Nem kedvelem Kokit túlzottan... Nagyon hangos, goromba és közönséges. És mindig csajozik. Jin nagyon dühös rá emiatt, de nem lehet leállítani. Csak néha megy ki, mikor Ueda alszik, de olyankor mindig galibát csinál, amit Marunak kell elsikálni.
- Maru... Ő milyen?
- Nagyon rendes. Ő figyel arra, hogy népszerűek maradjunk. Rendben tartja a kapcsolatainkat.
- Nem nagyon volt hajlandó együttműködni velünk. Valami titkolnivalója van?
- Nem hinném. Maru viszont sok dologtól fél... A magasságtól, a bezártságtól... És maguk bilincset raktak rá.
- Beszélhetnénk Uedával?
- Ueda csak akkor jön, ha védeni kell minket, vagy ha fáj valami. Nem szokott sokat kijárni.
- Beszélnünk kellene vele. Ez a csapat szempontjából nagyon fontos.
- Szólok neki...

- Neve?
- Jin. Minden rendben van?
- Uedával szerettünk volna beszélni.
- Nem vagyunk veszélyben nem igaz? Ha csak kellemetlen a helyzet, akkor szoktak engem hívni a többiek. Ha én is úgy ítélem, akkor jön Ueda.
- Szóval maguk összedolgoznak?
- Mi vagyunk a legerősebbek.
- És... Kamenashi?
- Ch. Ő semmit sem ér.
- Rossz véleménnyel van róla?
- Csak egy fontoskodó idióta, akit semmit sem tud egyedül csinálni. Ha mi nem lennénk teljesen szétesne...
- Mi a gondja vele?
- Majdnem megöletett minket tegnap éjszaka, igazán semmi bajom vele...
- Szóval Kamenashi volt kint tegnap éjszaka?
- Igen, kiszökött a kis rohadék. Pedig Ueda nagyon szokott rá vigyázni, csak Maru bepánikolt, és míg őt nyugtatta, Kamenashi felébredt. Nem volt vicces.
- Meséljen még erről!
- Nem volt semmi extra. A gyerekeknek akartam ajándékot venni, mikor Maru előjött, mert sétálni akart. Viszont azt nem vette számításba, hogy én a bevásárlóközpont tuti panorámaliftjében vagyok, és tökéletesen bepánikolva elmenekült. Ueda nyugtatta, mikor Kame felébredt, és látott valamit...
- Mit látott?
- Maguk is tudják. Egy ember meghalt.
- Beszélnünk kell Kamenashival.
- Rá most nagyon figyel Ueda. Alszik.
- Uedának szólna?
- Nem fog örülni.
- Kérem. Az egész csapatról szó van. És a feleségéről meg a gyerekeiről.
- Junno mindig túl sokat beszélt... Szólok neki.

- Mit akarnak?
- Ueda?
- Mit akarnak?
- Beszélnünk kell Kamenashival.
- Nem.
- Kérem.
- Nem.
- Miért nem akarja engedni?
- Megijedne. Én vagyok a vezető, kötelességem megvédeni.
- Vigyázni fogunk rá. Ugyanakkor nem engedhetjük el magukat, amíg nem tisztázódik a gyilkos kiléte. Kamenashi látta, biztosan azonosítani tudja a tettest.
- Megmutatnak neki pár képet, és aztán elmehetünk?
- Pontosan.
- Vigyázzanak rá.

- Hol vagyok?
- Mi a neve?
- Hol vagyok?!
- A rendőrségen. Mi a teljes neve?
- Kamenashi Kazuya. Miért vagyok itt?
- Hogy azonosítsa a tegnapi lövöldözés elkövetőjét. Közvetlenül maga mellett állt a liftben nem igaz?
- Nézzék, én nem akarok semmi rosszat.
- Mi sem, Kamenashi-san. De maga volt ott, a többiek szerint.
- Milyen többiek?
- A csapattagok szerint.
- Szóval tudnak a nevetséges KAT-TUN-ról.
- Mindenkivel beszéltünk.
- Ez remek. Nem csináltam semmit, el akarok menni.
- Maga — maguk — fontos tanú. Most fényképeket fogok önnek mutatni, és mondja meg, hogy melyik volt a lövöldöző.
- Utána elmehetek, ugye?
- Igen.

Kamenashi Kazuya összebilincselt kezét kicsit megrázva, hogy kimenjen belőle a zsibbadtság, előredőlt, hogy a fém asztalra szép sorban kipakolt képeket jobban lássa. Lassan nézett végig az arcokon.
- A harmadik. Az a nő az.
- Biztos benne?
- Teljesen — bólintott. - Levennék a bilincset? Már nem vagyok gyanúsított egy ideje nem igaz? Csak nem bíznak bennem miattuk.
Kis ideig csönd honolt az apró szobában, aminek egyik falát egy hatalmas tükör tette ki, és minden sarokban kamera volt, és a fém asztal sarkán egy hangszóró állt, amiből a kérdések hangzottak el.
Kamenashi szeme lecsukódott, egy pillanatra lebillent a feje.
- Engedjenek ki minket — mondta aztán élesen. - Kame megnézte a képeket, ahogy kérték.
Kattant a zár a kilincs nélküli ajtón, és egy rendőr jött be a szobába. Némán leoldotta róla a bilincset, nem nézve a szemébe. Mögötte egy öltönyös férfi lépett be, akinek zakójáról azonosító biléta lógott, a nevével és fényképével, valamint nyomozói munkájának rangjával.
- Köszönjük a segítségét Kamenashi-san — nyújtotta a kezét.
- Ueda.
- Sajnálom Ueda-san. Vigyázzon magára... Illetve magukra, bocsánat.
- Mint mindig — biccentett lassan Kamenashi Kazuya kedves mosollyal, amitől a mellettük álló közrendőr karján libabőr futott végig. Kame szeme hirtelen megrebbent, majd a kezéhez kapott, és megdörzsölte a csuklóit.
- Köszönöm, hogy levette a bilincset biztosúr.
- Nyomozó.
- Elnézést. Elmehetünk?
- Maga Maru, igaz?
- Igen. Mehetünk? Jin családja már aggódhat értünk. És sietnünk kellene, Junnónak át kell néznie néhány papírt még a holnapi értekezlethez.
- Menjenek csak. Köszönjük a segítséget.
- Mi köszönjük. Mindannyian, nyomozó úr...

» Vélemény







Template by: Candy Shop | Rising Sun (c) 2022