Vodkanarancs
A fények világítanak és egy test simul az enyémhez, miközben
mozgunk. Átölelem az ismeretlen derekát, és a nyakába hajtom
a fejem. Viszonozza érintésem, ajkai már a nyakamat harapják.
Az elfogyasztott alkoholmennyiség miatt nem tudok józanul
gondolkozni. Nem is akarok. Elegem volt, ki voltam borulva, így
lejöttünk szórakozni. A többiek éppen... nos, nem tudom,
merre vannak. Ueda az előbb tűnt el a mosdó ajtaja mögött
egy férfival. Rossz vagy Uebo. Kokiék egy lányt fűznek a
sarokban Nakamaruval, Junno pedig az előbb indult haza.
Az alak ujjai végigcsúsznak a testemen, be az ing alá, majd a
hátamat kezdik simítani. Hozzám dörzsöli a testét, árad
belőle a forróság. Halkan a fülébe nyögök, ahogy
felhajolok. Egy túl ismerős szempár figyel a bár egyik sarkából.
Jin mintha féltékenyen nézne ránk. Húzzuk kicsit az agyát.
Lassan kezdem egyre módszeresebben lökni magam az idegenhez,
majd a hajába túrva megkapaszkodom, és hátradőlök kicsit.
Szememmel Jint figyelem, akinek lassan kiesnek a szemei. Mi az,
kedvesem, te is most szeretnél belőlem egy darabot? A férfi a
karjaim közt megvonaglik, mire elengedem és ellököm. Utánam
akar kapni, de elvéti az irányt. Elégedj meg ennyivel, édes.
A pult felé veszem az irányt, két vodka narancsot kérek.
Szeretem ezt az italt. Hamar kiütött és nem csak engem. Jint
figyelem oldalról, ahogy a tekintete még mindig engem követ.
Ne légy türelmetlen, megyek már.
Kezemben a két pohár itallal ülök le mellé. Szorosan. Nyel
egyet, de mosolyog, majd az ital felé nyúl. Egyből lehúzza a
felét. Ideges. Csak akkor iszik így. És nem elég részeg, állapítom
meg, ahogy közelebb hajolok. Vágy csillan a szemeiben, én
pedig rámosolygok. Úgy, ahogy mindenkire, akit ágyba akarok
vinni. Tudja a célom, túl rég ismer ahhoz, hogy ne tudná.
Finom érintések. Végigsimítom a karját, combommal az övének
simulok, az ujjaim a lábán kalandoznak. Egyre kiéhezettebben néz
rám. Elhúzódom, és lelököm az utolsó korty vodkanarancsot,
majd felhúzom.
- Táncolunk? - mosolygok rá. Annak úgysem tud ellenállni.
Két perc múlva már a parketten állunk, egyik lábam a combjai
közt, kezem a pólója alatt. A bőre puha, s forrón simul az
ujjaimhoz. Tökéletes. A feje a nyakamban pihen, érzem, hogy szívja
a bőröm, de nem bánom. Le akarom tépni róla a ruhát most
azonnal. Egyre erősebben simítja magát a combomhoz. Kíván.
Tisztán érzem. Elhajol tőlem, és a szemembe néz. Úgy érzem
elveszek az örvényben, amik szemeiben csillognak. Türelmetlenül
hajol közelebb, ajkai az enyémet érik; csókol. Fogai végigharapják
ajkam, hogy aztán nyelve kövesse. Halk nyögéssel engedek utat
neki. Nem vár egy percet sem, egyre keményebben csókol, ahogy
kifelé kezd tolni a bárból. Ellépek tőle, ahogy a kinti éjszakába
érünk. Itt minden nyugodt, nem hallatszik a zene, nincs füst,
ami eltakarja tetteink. Itt már csak mi vagyunk egymás előtt.
Időm sincs visszakozni, vagy elbúcsúzni, leinti a taxit és
behúz a hátsó ülésre. Mikor lett ő ilyen határozott? A saját
címét mondja be, az közelebb van. Türelmetlenül simítja
ujjait a combomra, és aprót markol bele. Kezem elveszik a lábai
közt, ahogy finoman simogatni kezdem. A taxis nem lát minket, a
fekete elválasztó eltakarja mozdulataink tőle. Jin a nyakamba
sóhajt, ahogy finoman rászorítok a férfiasságára. Karjait a
derekamra fonja, és követeli, hogy üljek az ölébe. Nem
teszem, csak arrébb csúszva kiveszem a zsebemből a pénzt és
a sofőrnek adom. Busás borravalót kap.
Nézem, ahogy az autó elhúz, majd Jin megragadja a karom és a
lift felé húz. Nem működik. Elnyom egy apró szitkot, majd a
lépcsőn kezd felfelé tolni, ajkai már az enyémeket simítja,
kezei a fenekembe markolva húznak közelebb hozzá. Majdnem hátraesünk
a beton lépcsőn, de az utolsó percben megkapaszkodok a korlátban.
Hosszú percek telnek el, mire végre felérünk a lakásába. A
kulcsokat keresve hátulról simulok hozzá. Fenekéhez dörzsölöm
magam, még szorítom a csípőjét. A kulcsok a földön
landolnak. Na, mi lesz édes, hajolj le. Nem engedem el, ahogy
lassan felveszi a kulcsot, hátára simulva aprót nyögök.
- Az istenit, Kame, így nem tudom kinyitni az ajtót... - nyög
fel türelmetlenül, és elhúzódik kicsit. Vigyorgok, ahogy
kezei továbbra is reszketnek. A zár kattan, az ajtó feltárul,
én pedig belököm rajta őt.
Nem várok tovább, nincs most annyi erőm, hogy finoman
szeressem. A falnak döntöm, nyakát szívom, míg ujjaim türelmetlenül
húzzák felfelé a fehér pólóját. Engedelmesen bújik ki belőle,
majd ujjai a hátamon játszanak. Ne finomkodj Jin, tudom, hogy
te sem vagy türelmes. Lerántja rólam a pólót, és szorosan
hozzám simul. Ezt már szeretem. A háló felé terelem,
pontosan tudom, merre kell mennem. Nem egyszer töltöttem itt az
éjjeleket. A hatalmas ágy megreccsen, ahogy ráesünk. Jin
feljebb mászik, majd hívogatóan széttárja a lábait. Azonnal
hozzá simulok, és mélyen csókolom meg. Imádom az ajkait,
ahogy forrón az enyémeknek simulnak, táncba hívva őket.
Fogaimmal végigharapom őket, ahogy ő tette a füstös bárban.
Lefelé haladok ajkaimmal, nyaka két oldalát csókolom végig,
nyelvemet finoman végighúzom a kulcscsontján, mire csuklásszerűen
felnevet, és megvonaglik alattam. Gonoszan mosolyogva ismétlem
meg párszor a mozdulatot, míg nem kér, hogy hagyjam abba.
Megteszem. Lassan lefelé haladok, ujjaim végigcsúsznak a hasán,
ajkaim kényeztetik az egyik mellbimbóját. Halkan nyöszörög
alattam, többet és többet akarva. Türelmetlenül löki fel a
csípőjét, mire én is felnyögök. Finoman harapdálom végig
a hasát egészen a farmer vonaláig. Ajkaimmal húzom le a cipzárt,
míg ő hátravetett fejjel élvezi. Lehúzom róla a felesleges
darabot, és az ágy mellé ejtem. Ujjaimmal rajzolom körbe férfiasságát,
majd lassan masszírozni kezdem. Halkan nyöszörög és próbál
elérni, hogy lehúzhassa rólam a maradék ruhákat. Várj még,
kedvesem, várj.
Elmászok mellőle, majd felkelve lassan ringatni kezdem a csípőmet.
Kitágult szemekkel figyel, ahogy egyre inkább ringatom magam.
Ujjaim saját testemet kényeztetik, a nadrágot lassan tolom le
magamról, majd kilépve belőle arrébb rúgom. Finoman az alsómba
csúsztatom a kezem, és hangosan felnyögök, ahogy magam
simogatom. Jin döbbenten néz rám, majd fél perc múlva már
az ágyra szorítva találom magam, egy éhes tekintetű Jinnel
magamon. Mindenhol érzem az ajkait, a kezeit, az idegesítő
bokszert lehúzom róla és eldobom a sötétben. Ugyanígy tesz
ő is, majd végre meztelenül simulunk össze. Ajkai a nyakam csókolják,
majd lejjebb csúszva végigsimítanak a hasamon, s egy egészen
más ponton kezdenek el dolgozni. Hangosan felnyögök, ahogy Jin
forró szája körém simul. Lehunyt szemmel tűröm az édes kínzást,
nyelve finoman simogat, míg egyre hangosabban zihálok. Felrántom
magamhoz, és éhesen csókolom meg, majd felé kerekedve a párnák
közé nyomom. A fiókban kutatok, majd mikor megtalálom, amit
kerestem, mellé ejtem, és lassan csókolni kezdem.
Nem szeretek fájdalmat okozni neki, azt szeretem látni, azt
akarom mindig látni, ahogy a gyönyörtől elködösül a szeme,
és csak engem lát, csak rám koncentrál.
Finoman veszem őt az ajkaim közé, miközben az egyik ujjam a síkosítóba
mártom. Lassan csúsztatom belé az egyik ujjam, mire kissé
megrándul, de hagyja. A másik kezemmel magamat simogatom, és
élvezem, ahogy Jin folyamatosan a nevem sóhajtja.
- Ne húzd, téged akarlak - hadarja egy szuszra, mire kihúzom
ujjaim belőle. Az óvszert magamra húzom, és amilyen finoman
csak tudok, belé hatolok. Összerezzen és aprót nyög, ajkai félig
elnyílnak, ahogy lassan mozogni kezdek. Lábát a derekamra
kulcsolja, így vonva még közelebb magához. Reszket a teste,
ahogy lassan ujjaimmal körbefonom férfiasságát, s egyszerre
mozdítom a csípőm és a kezem. Elhajolok kicsit, látnom kell
az arcát. A szemei félig lehunyva, ajkai elnyíltak, mellkasa
szaporán modult fel és alá. Szeretem őt így látni, jó érzés
örömet okozni neki. Mielőtt feleszmélhetnék, már felettem
is van, és egyre hevesebben lovagol rajtam. Hagyom neki, hogy
tegyen, amit akar. Megremeg a teste, ahogy elérem benne azt a
pontot. Szemeiben újult erővel gyúlnak fel a szikrák, és
hevesen kezdünk mozogni. Folyamatosan simogatom közben, ajkai már
az enyémeket tépik. Nem kell sok egyikünknek sem. Hangosan
felnyög, és az ajkamba harap, amikor elmegy. Egy utolsó lökés,
és követem én is. Rám esik, zihálva veszi a levegőt, majd
halkan a fülembe nyöszörög. Szeretem, mikor hozzám bújva
hagyja, hogy az orgazmus utáni kellemes érzés simogassa a testét.
Fél órával később felkel rólam, majd a fürdőbe megy, és
mindkettőnknek enged vizet a kádba. Tesz bele rózsaolajat.
Tudja, hogy azt nagyon szeretem. Lassan csúszik a forró vízbe,
míg én mögé ülök, és finoman simogatom a karjait. Kényelmesen
nekem dől, vállamra hajtja a fejét, ajkain az elégedett
mosoly ül. A víz alatt összefonom az ujjainkat, mire újból
elmosolyodik.
- Ne merj többé mással úgy táncolni - súgja meglepően józanul,
mire csak elmosolyodom. Féltékeny. Nem kéne, hogy az legyen,
megbeszéltük az elején, most mégsem zavar.
- Majd holnap nézünk naplementét, az majd megbékít, baka —
mondom neki, és egy apró puszit nyomok a hajára. Arca felélénkül,
és szorosabban fogja a kezem.
Egyikünknek sem kell kimondani, amit érzünk, elég, hogy érezzük,
a másik szeret minket. Ma minden cselekedetével bebizonyította,
hogy Én kellek neki. Részeg volt, de a részeg emberek mindig
igazat mondanak, nem?
» Vélemény
|